Minden jog fenntartva!
Szeretném előre is kijelenteni, hogy a www.jujutsu.hu és a „Tudatosság a Budo-ban” blog nem fórum. Tudjuk, hogy napjainkban és az elmúlt években nagyon népszerű volt (és most is az) fantázia szülte álneveken írogatni, fórumozni, blogozni és leveleket küldözgetni jó szándékkal vagy anélkül a világhálón. Ezért szeretném közölni, hogy minden esetben válaszolok a hozzám írt levelekre és azok tartalmára, a feltett kérdésekre, észrevételekre, stb. de minden esetben a saját véleményemet közlöm nyílt levélben.
A Wado Kenpo Jujutsu a Karatedo és a Jujutsu összefüggései
„Budokák” aláírással az alábbi kérdéskör érkezett hozzám.
Konnichi wa Sensei!
Több kérdésünk lenne önhöz.
1. Mi a véleménye a hazai karateéletről?
2. Wado-kairól, wado-ryuról?
3. Milyen kapcsolatban áll a wado a jujutsuval?
Köszönettel
Budokák
Válaszolok a kérdésekre, független attól, hogy csak kérdőjeleket, de konkrét célirányos kérdéseket nem találok levelükben.
Mint minden esetben most is több megközelítésből kívánok válaszolni Önöknek is, és igyekszem kitalálni mi is, lenne a levelükben írtakra a legjobb válasz.
Egy a lehetséges válaszokból. A.
Figyelemmel az Önök levelében írt sorrendet válaszaim:
1. Köszönöm, nem tudok semmit, hiszen nem vagyok karatés. Csak a szokványos lehet, edzések, versenyek, bulik, rivalizálás, stb. Szóval zajlik az élet, hisz tudjuk mi ott a helyzet.
2. Semmi, hiszen mindenki számára köztudott, hogy én csak a klasszikus Japán Budo és Jujutsu Kultúrával és a klasszikus Japán Kobujutsu rendszerek iskoláinak tanulmányozásával foglalkozom.
3. Mit tudom én? Ki tudja a mesén kívül, hogy Jancsinak és Juliskának mi köze volt még egymáshoz?
Egy a lehetséges válaszokból. B.
Most keresek egy más megközelítést, a fenti sorrendet szem előtt tartva.
Az elmúlt időkben nem vettem részt, és nem kísértem figyelemmel a magyar „karateélet” eseményeit. Hallottam már katonaéletről, de karateéletről, hm? Így erről nem tudok semmit. De ha pontosítaná a kérdést, más választ is tudok adni.
Nem ismerem az Önök által definiált Wado Kai szervezeti felépítését sem a Wado Ryu oktatási metodikáját itt hazánkban. A Kai, Renmei, stb. fordítása lehet szervezet, szövetség, gyülekezet, stb. A Ryu fordítása lehet ebben akár iskola is. Vagy talán nem erre irányul a kérdés. Kérem, pontosítsanak.
Semmiféle wadot és jujutsut nem ismerek,amelynek köze lenne egymáshoz. Mi is a kérdés?
Egy a lehetséges válaszokból. C.
A kérdést talán így tenném fel: Mi a véleménye a hazai japán Karatedo és a karate sport összefüggéseiről?
Amennyiben összehasonlítható lenne a japán Karatedo helyzete a magyar Karatedo helyzetével, akkor azt kell mondanom, hogy nem rózsás a helyzet, de nem lehet ilyen összehasonlítást tenni.
A klasszikus japán Karatedo öröksége, hagyománya és átörökítése hazánkban erősen veszélyeztetett helyzetben van. Az egy kezemen számolható lehet azoknak a magyar Dojo-knak, csoportoknak a száma, amelyben, napjainkban még egyáltalán törődnek az Okinawa-i Itoh Sensei és követői G. Funakoshi, M. Kenwa, H. Ohtsuka és C. Miyagi által megálmodott és létre hozott Toudi-jutsu, Karate-jutsu, Karatedo stílusok klasszikus örökségeivel.
A veszélyforrás fő jellemzői az emberi önzés, az emberi hatalomvágy, a pénzszerzés, és talán a változó világ igényeinek, mércéjével mérhető inkább (vagy talán mással is…?).
Változó világunkban a régi népi és nemzeti kultúrák klasszikus hagyományai feledésbe merülnek. Napjainkban a klasszikus Japán Budo Kultúra oktatói azt tapasztalják, hogy egyre kevesebb az érdeklődő, sőt még a régi tanítványok közül is sokan más felé fordulnak. Más formában kívánják megmérettetni magukat. Már nem fontos számukra az állandóan ismételt unalmas tradíció, az örökös múltról hallani állandóan régi „elavult” technikákat gyakorolni.
Versenyezni, küzdeni, harcolni akarnak. Hiszen ezt látják a TV-ben, mozikban, olvassák a könyvekben, hallják a rádiókban. Szerintük a versenyzésé a népszerűség, a siker.
Mások rájöttek, ha ezek versenyezni, küzdeni akarnak, majd mi rendezünk nekik versenyeket. Rájöttek milyen jó pénz, milyen jó üzlet, ha versenyeket rendeznek. Így a Japán Karatedo klasszikus hagyományai, szellemisége az állandó versenyek miatt alaposan a háttérbe szorultak, múltba vesznek.
Tisztelet a kivételnek, a magyar Karatedo stílusainak képviselői manapság már inkább csak a sportversenyekben gondolkodnak és élnek. Ismeretes a magyar Karatedo (Karate) stílusok éves versenyeinek kiírása. Csak a központi szervezet és a hagyományos négy stílus évente jóval több, mint 50 versenyt rendez. Ebben van legalább 10-10 világ és nemzetközi versenysorozat + a hazai kupák, versenyek, stb. amelyek az un. WKF kvalifikációkhoz nélkülözhetetlenek.
Egyszerű a számítás, egy év 52 hétből áll. Ha egy versenyző csak a legfontosabb versenyekre készül, akkor is minden hétvégén, versenyen van, ahol Kata-ban vagy Kumite-ben versenyez, néha mind kettőben. Hol van itt idő a tradíciók ápolására, kutatására, netán gyakorlására??
Mint sportszerető ember büszke vagyok a magyar sport sikerekre, de a Karatedo-t nem tartom Sportnak, ahogy azt az alapító japánok sem tartják annak.
Mint a klasszikus és tradicionális Japán Budo Kultúra elkötelezett híve, valamint a Japán Budo Kultúra első számú magyarországi szervezete, a Magyar Budo Szövetség (HBF) csak meghívás alapján, külön felkérésre, jutalmazzuk és díjazzuk azokat a Karatedo versenyzőket, akik a klasszikus Karatedo Kata versenyeiben kiválóan szerepelnek, megmutatva a Karatedo stílus tradíciók szépségét és hagyományait.
Summázva véleményemet, szépek az ilyen jellegű versenyeken elért sikerek, de én már csak a klasszikus hagyományok ápolásában és kutatásában lelem az igazi örömömet.
Egy a lehetséges válaszokból. D.
A Wado-kai és a wado-ryu kérdése.
Tudni illik mindenkinek, hogy Japánban a szervezeteket, szövetségeket Kai vagy Renmei névvel illetik. Az ilyen névvel ellátott szervezet lásd a Wado Kai Karatedo, feladata az országos versenyzési, sport és adminisztratív feladatok ellátása.
A Ryu kifejezéssel már más a helyzet. A Wado Kenpo Jujutsu Ryu, ahogy ezt az irányzatot Japánban hivatalosan ismerik, már nevében is más tevékenységet fejt ki. Feladata a Wado (Karatedo) Kenpo Jujutsu oktatása, terjesztése, technikai hagyományainak ápolása és átörökítése. Magyarul a Ryu megnevezése inkább az iskola a tudás és a gyakorlat elsajátítására való helyre utal.
Nagyon helytelen megközelítés, (ha Önök erre gondolnak) a wadokai egyik a wadoryu másik karate stílus. Remélem nem így kezelik a kérdést!
Egy a lehetséges válaszokból. E.
A Wado és a Jujutsu összefüggései.
Mint ahogy azt a Karatedo története is írja Hironori Otshuka Sr. Karatedo Meijin Judan (10. Dan) korának egyik sokoldalú és kiváló Yawara - Jujutsu mestere volt, aki több klasszikus ősi Yawara - Jujutsu Ryu szakmai anyagát is elsajátította. H. Otshuka Sensei fiatal kora ellenére tagja volt a Dai Nippon Butoku Kai DNBK szervezetének és csak jóval később lett a DNBK Karatedo szekciójának egyik vezetője, mint annak egyik alapítója.
Az Ohtsuka Sensei által is ismert a Yawara - Jujutsu Koryu-kra nagyon jellemző volt az ATE Waza vagy ATEMI Waza használata és alkalmazása, különös tekintettel a kéz és láb gyakorlatában. Cc 1918 körül, amikor Jigoro Kano (aki a DNBK tagja volt) meghívására és javaslatára G. Funakoshi Dojo-t nyitott Tokyo-ban, Otshuka Sensei elszegődött Funakoshi Sensei tanítványának.
A feljegyzések szerint Otshuka Sensei kiváló tanítványnak bizonyult, de soha sem volt Funakoshi kedvence. Az ok ismert volt. Funakoshi Sensei szerint, Otshuka Sensei már előtte másnál is tanult Karatejutsu-t. Otshuka Sensei hiába bizonygatta Funakoshi Sensei-nek, hogy ez nem igaz, mert az általa ismert ütés, rúgás és védés gyakorlatok az Ishin Ryu Jujutsu anyagában is benne vannak.
Funakoshi Sensei soha sem hitte el Otshuka Sensei állítását ez ügyben.
Otshuka Sensei rövid időn belül elsajátította a Shoto (Shotokan Ryu) tananyagát, hiszen tanulmányaiban sokat segítették a régi Jujutsu Ryu-k technikai ismeretei is.
H. Ohtsuka Sensei hamarosan kidolgozta a Karatejutsu (Karatedo) és a Jujutsu-ban rejlő összefüggéseket, melynek alapján megalkotta a Wado Kenpo Jujutsu Ryu-t, melyet aztán kodifikáltatott a DNBK Karatedo szekcióján belül is.
A Wado Karatedo vagy ahogy hazánkban ismerni és használni kellene Wado Kenpo Jujutsu, technikai elemei szilárdan őrzik a klasszikus japán Jujutsu Koryu-k anyagát, amelyeket Otshuka Sensei alapos munka és kutatás során beépített az általa alapított és Wado Kenpo Jujutsu-nak nevezett új harcművészeti irányzatba.
H. Otshuka Sensei felismerte a Kenjutsu, a Jujutsu, és a Karatejutsu-ban rejlő párhuzamokat, és Japánban valamint a világon először tett le rendszerezett és oktatható anyagot a Karatedo verseny rendszerének kidolgozásával kapcsolatban. Otshuka Sensei nevéhez fűződik tehát a Karatedo versennyé válásának kialakítása és az első Karatedo versenyek lebonyolítása Japánban és szerte a világon, Az már egy másik történet, hogy mikor, hol, miképp valósította meg elképzeléseit a többi Karatedo stílus vezetője.
Remélem ez volt e kérdésének tárgya
A mellőzve minden provinciális megközelítést, a leendő kölcsönös tisztelet megtartása mellett javaslom, hogy a jövőben hozzám írandó leveleiben az alábbiak szerint jelenítse meg a japán kifejezéseket.
Konnichiwa - egybe írandó.
Wado Kai vagy Wado Ryu, Karatedo, Nippon Jujutsu Do, stb.: mindenkor főnévről beszélünk, nagybetűvel írandó.
A wadoryu és a wadokai nem karate és nem Karatedo stílus.
A helyes megnevezés és irat használatára javaslom:
A Japán harcművészeti rendszer neve: Karatedo
A Japán Harcművészeti stílus neve, nyugaton és hazánkban: Wado Karatedo. Japánban: Wado Kenpo Jujutsu, ahogy azt az alapító H. Ohtsuka Sensei elnevezte.
Budoka jelentése: a Budo szakértője, szaktekintélye.
Használata magunkra nézve elkerülendő.
Karateka jelentése a Japán Budo-ban: a Karatedo szakértője, szaktekintélye. Használata magunkra nézve elkerülendő.
Helytelen a Karateka, Judoka használata és értelmezése ilyen formában:
Karateka az, aki a karatét gyakorolja vagy Judoka az, aki a Judot gyakorolja vagy a gyermek karatésok, judosok, stb. becézése.
Örültem, hogy néhány szót váltottunk a Japán Budo Kultúra eme nagyon érdekes témaköréről általában.
Budo üdvözlettel
Szépvölgyi Géza Kyoshi
© Szépvölgyi Géza Kyoshi
Minden jog fenntartva!
A fenti cikk szerzői jogvédelem alatt áll.
