Bemutatkozás

Hungary
Az elmúlt évek alatt az Interneten nagyon sok olyan cikkem jelent meg, amelyek tartalmilag jelentősen eltértek az eredeti változattól. Ennek következtében a Klasszikus Japán Budo Kultúráról és annak japán szervezeteiről és képviselőiről sok esetben igen szélsőséges vélemények láttak napvilágot. Ezen a blog oldalon a cikkek eredeti változatai olvashatók, és több olyan írás is, amely könnyebbé teszi a Klasszikus Japán Budo Kultúra megértését és megismerését. ************************ © Az itt megjelent cikkek szerzői jogvédelem alatt állnak! A blog oldalon megjelent cikkek eredeti formában a www.jujutsu.hu oldalon olvashatók.
További információ a www.jujutsu.hu oldalon található.

2010. október 19., kedd

A klasszikus Japán Kobudo-ról 1

©  Szépvölgyi Géza Kyoshi
Minden jog fenntartva!
  



A klasszikus Japán Kobudo-ról
1.

Mindenkivel egyetértek abban, hogy minden tekintetben érdemes olyan dologgal foglalkozni, amelyek segítik a jobb megértést, és ismereteinket gyarapítják.  Remélem, mindenki olvassa Geero úrnak írt válaszomat, de szeretném, ha a Kobudo témával behatóbban is foglalkoznánk. Mielőtt behatóbban foglalkoznék a klasszikus Japán Kobudo-val szögezzünk le a magyarkobudoval kapcsolatban néhány tényt.  A Magyarországon ismertté vált és egyértelműen Szabó András nevéhez köthető  kardozó stílus, eredeti Szabó András féle magyar találmány. Nevezhetném úgy is, hogy ez a Szabó féle magyar kardforgató stílus tehát Szabó stílus, japánosan Szabó Ryu, bár a japán Ryu definíció csak közvetlen köthető japánhoz, ami a Szabó stílusra nem vonatkozik.. A Szabó András féle magyar stílusnak soha semmi köze sem volt az autentikus japán Kobudo és Iaido rendszerekhez illetve ezen rendszereken belül működő harcművészeti stílusoknak, iskoláknak. Ha nem alakult volna ki hazánkban a magyarkobudo körül ilyen periférikus helyzet, Szabó András még büszke is lehetne művére, egyedi stílusára.  Megjegyzem, ha 1995-96-ban Szabó András nem ragaszkodik csökönyösen a japán megnevezésekhez, a japán fegyverekhez, megfogadja tanácsomat, figyelmét és energiáját az ősi magyar kardvívás, a pusztai fokos, a karikás ostor, pásztorbot és más magyar harci eszközök gyakorlatai felé is fordítja, ő lett volna hazánk legismertebb harcművésze, aki igazi magyar harcászatot, magyar kardforgatást tanít.   Az elmúlt tíz évben sokat próbálkoztam azzal, hogy valamilyen formában bevonjam a magyarkobudoval foglalkozó embereket a hiteles japán Budo vérkeringésébe. Törekvéseimet teljes kudarc kísérte, bármit és bárhogyan is próbáltam tenni. Lehet, hogy a megközelítés volt részemről rossz vagy a módszer, ahogy kezeltem ezt a kérdést, nem tudom, ezért talán én kérhetnék bocsánatot. Akkor így és ennyit tudtam tenni, de jó szándékomat és segíteni akarásomat senki sem kérdőjelezheti meg.
Bármi jót vagy rosszat is tettem, a célom az volt és most is az, hogy minden olyan harcművész, aki valamilyen egyedi, és saját tervezésű „japánosnak látszó” harcművészetet űz, az
1.    Kapjon hiteles információkat és szakanyagot a japán harcművészetről.
2.    Kapjon hiteles japán szervezeti tagságot.
3.    Eddigi stílusához keresek számára olyan japán Ryu-t, amelynek a szakmai anyagát könnyen megtanulhatja.
4.    Ezáltal valódi japán Budo ismeretek birtokába jut. A tagság által bizonyos tanulási és gyakorlati idő után hiteles japán Dan diploma birtokosa lesz.
5.    Ezt követően további munkáját már senki sem kifogásolhatja, nem beszélve annak Japánhoz köthető folyamatos támogatottságáról.

A fentiekért nem kértem mást csak annyit, hogy korrekt módon tartsa meg tagságát, tanuljon, gyakoroljon, eddzen velünk közösen, jöjjön el közös nemzeti, nemzetközi szemináriumokra és táborokba, ahol gyakorlati szinten is sokat lehet fejlődni.
Ez bizony olyan kérés volt, amit senki sem volt hajlandó betartani, de megígérni azt igen.   Hozzám küldött levelekben arról írnak levélíróim, hogy mennyire elszomorítja őket az a látvány, ami fogadja a belépő embert az ilyen magyarkobudo edzőtermekben.  A magyarkobudo edzőtermekben tapasztaltakról, különös és egzotikus dolgokról tesznek említést levélíróim. Természetesen és mindenkit meghallgatok.
Látszólag mindenki azt tesz a saját „háza táján” amit akar, olyan jelképeket használ, amilyet csak akar, mondják sokan. Erről én másként vélekednék.  Nemzeti szimbólumok használatát törvények és rendeletek szabályozzák mindenhol. A japán nemzeti szimbólumok használatára pedig csak az arra japánok által meghatalmazott személynek, szervezetnek van joga. Azt tanácsolom, ha valahol ilyen szimbólumokat látnak, mondják meg hol és mikor tekinthetők meg. A kérdés megoldására szívesen konzultálok a megfelelő japán személlyel, aki majd elmondja érthetően erről a véleményét az illetőknek, ha nekem nem hisz.   Az nagyon szomorú és sajnálatos, hogy olyan emberek használják leginkább a japán írásokat, szimbólumokat, stb., akiknek semmi közük nincs a valódi klasszikus Japán Budo Kultúra harcművészeteihez. Mindezt azért teszik, hogy ezzel is fedezzék tevékenységüket és Japánhoz köthető hitelességüket bizonyítsák.
Meg kell végre érteni és mindenki számára világossá, kell tenni azt, hogy attól ha valaki:  •    japán ~ Gi-t (ruházatot) visel az edzésein,  •    japán harcművészetekben használatos harcászati eszközöket használ,  •    japán szavakat és kifejezéseket mond, •    japános nevet ad a maga által kitalált stílusának •    japán írásjeleket használ az edzőteremben és egyéb helyeken,
az még nem lesz japán harcművészet, sem eredeti, sem japán, sem ősi, sem semmilyen harcművészet.   Ennél azért egy kicsivel, még sokkal több kell!
 A klasszikus Japán Budo Kultúra harcművészeti rendszereit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze röviden.

A klasszikus japán harcművészet rendszerei és azok stílusai, összefoglaló névvel a klasszikus Japán Budo Kultúra, az ENSZ és az UNESCO által a Világörökség részét képező védett kultúra. A klasszikus Japán Budo Kultúra gyűjtőnév alatt az alábbi harcművészeti rendszereket foglalnak helyet.

A Kobujutsu, Kobudo gyűjtőnév alatt sorakoznak azok az ősi japán Koryu-k, amelyek eredete a japán történelmi időkre, - a Hadban Álló Nemzetek időszakára - nyúlik vissza. Ősi harci gyakorlataikban mély hagyománya van a Japán történelemben híressé vált Bushi (katona) és Samurai (fizetett zsoldos, harcos) szellemiségnek, a Bushido-nak, a Budo etikának, a Daito, Katana, Wakizashi, Tanto, Sojutsu, Naginatajutsu, Kyujutsu, stb. klasszikus és tradicionális művészetének.

Az Iaijutsu, Iaido, a Kenjutsu, Kendo, a Battojutsu, Batto Do gyűjtőnév alatt sorakoznak azok az ősi japán harcművészeti Ryu-k, amelyek elsősorban a régi tradíciókon, ősi hagyományokon alapuló kard használatának (~vívás, ~vágás, ~forgatás, stb.) sokoldalú technikai gyakorlatát tanítják.

A Kyujutsu, Kyudo gyűjtőnév alatt megtalálhatjuk azokat a történelmi Koryu-kat, amelyek a tradicionális japán íjászat, a valláshoz, a Zen-hez köthető művészi hagyományait őrzik és ápolják.

A Yamato-jutsu, Yawari-tai, Yawara-jutsu, Yawara, Jiujutsu, Jujutsu gyűjtőnév alatt egyesülnek azok a Koryu-k, amelyek eredete visszanyúlik a történelmi japán középkorra és egyesítették az akkori Heiho, Bugei harci elveket, gyakorlatokat, legyen az eszközös vagy eszköz nélküli harci gyakorlat, eljárás, stratégia, technika, művészet, stb.

A Karatedo gyűjtőnév alá tartozik az 1930 után a Dai Nippon Butoku Kai DNBK által kodifikált összes stílus, olyan, mint. Shoto (Shotokan) Karatedo Wado (Wado Kenpo Jujutsu) Karatedo Shito Karatedo Goju Karatedo
Stb.

A Judo rendszere alá tartozik a mai verseny Judo, a Judo Randori Waza - az IJF szabályzatának előírásaival és a klasszikus Kodokan Judo Kata Waza, mely a hagyományos Kano Jigoro (Mifune, Ito, stb.) által megteremtett un. Kodokan Judo Kata-k (formagyakorlatok) klasszikus formátumban bemutatandó gyakorlatait tartja szem előtt.

Az Aikido rendszerébe tartoznak azok az Aikido stílusok, melyek alapítói Menkyo Kaiden-t kaptak az Aikido stílus alapítójától M. Ueshiba O Sensei-től, olyanok, mint: Gozo Shioda  Kenji Tomiki  Minoru Mochuzuki Hiro Mochuzuki és az általuk alapított Aikido iskolák.  Megjegyzem, hogy Japánban és szerte a világnak azon részén, ahol helyesen értelmezik a japán Budo-t, méltán vált mai elnevezéssel élve a bajnokok sportjává a Kendo és a Judo. De ne felejtsük el, hogy ezeken a versenyeken nem versenyszám a klasszikus Kendo és Judo Kata Waza gyakorlatának bemutatása. Tehát a Judo és a Kendo ebből a megközelítésből nem egy teljes sport, csak sportág. Akkor nevezhetném igazán a Judo-t és a Kendo-t sportnak, ha majd ezek klasszikus Kata Waza-k gyakorlatai is szerepelnének a különbféle olimpiai és világversenyeken.   A hozzám írt levelekből mazsoláznék egy-két olyan kérdést és felvetést, amelyeken  érdemes elgondolkozni.

Egy külön cikk tartalma lehetne az, hogy miért is nevezik a japán Kobudo-t helytelenül a 18 fegyver stílusának? Hová sorolhatjuk a Nunchaku, Tonfa, Sai stb. technikákat, ha azok nem a Japán Kobudo részei?

Érdekes téma lehet az is, hogy a sok nyugati és magyar egyén  - miért alapít irányított japán tanulmányok és kapcsolatok nélkül, olyan Kobudo és japán harcművészetekben ismert és használt nevekkel szervezeteket, stb. - (amelyben az ő állításuk szerint csak náluk tanulható és gyakorolhatók a valódi japán harcművészeteket), akkor amikor ilyen névvel már régen működnek szervezetek szerte a világban és Japánban is.

Felmerült az a kérdés is, hogy ezekben a nyugatiak (és magyarok) által létre hozott nemzetközi szervezetekben miért nincs egyetlen Japánban élő japán harcművész sem, vagy és ezekben a szervezetekben miért nem tag vagy társszervezet legalább egy hiteles japán Budo szervezet sem?

Az sem lehet érdektelen témakör, hogy a magyarkobudo társadalom feketeöves tagjai mikor, hol, kinél tanultak? Mivel azt állítják, hogy stílusuk a japán Kobudo akkor annak melyike és mi a neve? Mikor, hol, milyen Kobudo stílusban és kinél vizsgáztak az általuk használt és csak Japánban honos ~Dan fokozatra és címre? Melyik japán Honbu adott számukra oktatói engedélyt, rangot és címet? Stb.
 Sok ember tanult a Szabó András által alapított magyarkobudo stílusban, akik később kiválva onnan megpróbálták még jobban egyéniesíteni (japánosítani?) ezt a Szabó András alapította magyarkobudo-iaido stílust. Mondhatni több-kevesebb sikerrel, de inkább kevesebbel.  Sokan keresnek fel engem is volt Szabó tanítványok, vagy olyanok, akik a Szabó tanítvány tanítványai voltak. Ezek rájöttek arra, hogy az a dolog, amit ők Kobudo-nak neveznek, a valami egészen más, de semmiképp sem japán harcművészet.  Meg kell jegyeznem (szubjektív módon), mint magánember hogy a magyarkobudo minden szélsőséges helyzete és tevékenysége ellenére, hogy Szabó Andrásnak minden esélye meg lenne arra, hogy japán segítséggel a magyarországi japán kardforgatás elsőszámú vezetője legyen, de ehhez neki nagyon sok dolgot át kellene értékelnie és változtatnia kell nagyon sok dolgon.  Egy másik utat kereső magyarkobudosnak adtam egy eredeti japán Kobujutsu szakanyagot, hogy inkább abból tanuljon, lásson már valami eredeti japáni dolgot is, talán áttér az eredeti japán Kobudo helyes útjára.
Amikor megkérdeztem tőle, mit tapasztalt, csendesen csak annyit mondott, hát ez bizony teljesen más, mint amit ők eddig ismertek. Amikor megkérdeztem tőle, hogy szeretné-e gyakorolni a japán szakanyagot, azt válaszolta NEM, de néhány gyakorlatot beépített a saját stílusába. Ez jellemző és eredeti magyarkobudos megoldás nem?  Néhány magyarkobudost elvittem a DNBK Európai Rensei Taikai-ra, ahol a Dai Nippon Butoku Kai DNBK ID nemzetközi igazgatója Dr. Hiroyuki Tesshin Hamada Hanshi tartott Harai no Gi  Iaido bemutatót.  A magyarkobudosokat szinte sokkolta a látvány. Tátott szájjal nézték. Ők még ilyet soha sem nem láttak, de jó magyar szokás szerint az egyik közülük megjegyezte, hogy néhány vágást ő másként csinál majd a saját stílusában. Keserűen elmosolyogtam, és azt gondoltam magamban: ezt nevezem, ez egy igazi magyar kobudos arc. Ennek ellenére a lényeg az, hogy lassan de biztosan a magyarkobudo társadalom is rádöbben, hogy a japánok nélkül nincs japán Kobudo, de semmi más sem, ami a Kobudo-t illeti.  Utólag elmondhatom, hogy amikor a magyarkobudosok megkerestek és segítséget kértek tőlem, akkor a magyar kobudo helyes kezelése érdekében tanácsot kértem a DNBKID ID elnökétől, akinek a következőt írtam:   … felfoghatom úgy is, hogy ezeket az embereket valamilyen egyéni ok miatt félrevezették. Nem tehetnek róla, hogy olyan dolgot tanultak, amiről azt hitték, hogy az eredeti japán kardművészet. Ők tanultak, vizsgáztak, sokat izzadtak, még többet fizettek a Dan fokozatukért. Most mi lesz velük? … …felfoghatom úgy is, hogy ezek az emberek számításból kerestek meg engem és miután megkapták az áhított japán segítséget és fokozati elismerést, azután mint sokan mások ők is hátat fognak fordítani a szervezetünknek és a közös munkának, mit tegyek? …  Tudni kell, hogy a japánok nyitottak. Soha sem veszik el az ember arcát (Dan fokozatát), befogadják a szervezetükbe, adnak szakanyagot, és segítik a képviselők útján a szakanyag elsajátítását. Amikor ezek az emberek megtanulták a szükséges anyagot, bizonyítják hűségüket, elkötelezettségüket a stílus és a szervezet iránt, annak mindig megvolt és ezután is meglesz a jutalma. Hangsúlyozom: hűség, elkötelezettség, állandó tanulás, stb.

Budo üdvözlettel
Szépvölgyi Géza Kyoshi


©  Szépvölgyi Géza Kyoshi
Minden jog fenntartva!
A fenti cikk szerzői jogvédelem alatt áll.