© Szépvölgyi Géza Kyoshi
Minden jog fenntartva!
Minden jog fenntartva!
Mi mit jelent a japán harcművészetekben?
Néha elolvasom – ha felhívják a figyelmemet - a különböző harcművészetekkel, küzdősportokkal kapcsolatos napi, heti és havi lapok cikkeit. Az egyik szemem sír, a másik meg nevet (vagy vak), ahogy mondani szoktam a cikkek elolvasása után.
Röviden először tisztáznunk kell azt, hogy mit is jelent a klasszikus és tradicionális Nippon Jujutsu és mit takar a hagyományos harcművészet kifejezés?
A klasszikus és tradicionális Nippon (Nihon) Jujutsu.
A japánok számára és az én számomra azt jelenti, hogy a Nippon Nihon Jujutsu eredete egyenes ágon visszavezethető a középkori vagy a még távolabbi történelmi időkre, amely megtartotta a történelmi viharok ellenére is ősi hagyományait és technikai repertoárja is változatlanul fennmaradt a mai időkre.
Mi a jelentése ebben az esetben a hagyományos kifejezésnek?
A japánok számára ez nem létező dolog. Hagyományos harcművészetnek nevezzük azokat az irányzatokat, stílusokat, amelyek egy vagy több ősi klasszikus Jujutsu Koryu technikai anyagát felhasználva, azt keverve, más elemekkel kiegészítve, más névvel új stílust alapítottak. Az ősi klasszikus irányzatokhoz csak az etikett, a japán nyelv, a ruházat, az eszközhasználat, stb. miatt köthetők. Technikai anyaguk már jelentősen eltér az ősi Koryu gyakorlataitól. Ezek az új stílusok és irányzatok születése az 1950-es évektől napjainkig folyamatosnak mondhatók nyugaton (Japánban egy ilyen sem alakult!), de nem sok közük van az ősi japán harcművészetekhez, melyhez inkább csak reklámfogásból kötődnek.
Bizony fontos ismerni a japán harcművészetekhez kötődő történelmet is, miszerint a Dai Nippon Butoku Kai DNBK szervezete (a Meijin Császár alapította 1895-ben) 1910-ig egységbe fogta, rendszerezte, és nyilvántartásba vette az összes ősi tradíciókat őrző japán harcművészeti rendszereket és stílusokat.
Folytathatnám, de nincs értelme a lapok és folyóiratok hasábjain megjelent cikkek tartalmi másságainak értelmezését. Sokan ezen cikkek írói közül, akik magukat igaz barátnak és harcostársnak mondtak, - akik, ma már köszönni sem akarnak -, szakmai karrierjüket a Magyar Budo Szövetségnek és az én támogatásomnak köszönhetik és nemzetközi kapcsolataik nélkülem soha sem jöttek volna létre.
A Magyar Budo Szövetség HBF a jogelődök által 1978-ban alakult. Több nemzetközi edzőtábor és szeminárium után 1989-ben Dunakeszin rendeztük az első nemzetközi Budo és Jujutsu világtalálkozót. Peter Browne Sensei és Roland Hernaez Sensei ekkor volt másodszor vendégem Magyarországon. Peter Browne egyéni saját alapítású stílusához magyar képviselőt keresett. Akkori tanítványom Szilágyi Ferenc IMAF Jujutsu Shodan örömmel vállalta ezt a feladatott, amelyet, azóta is betölt. Csak gratulálni tudok eddigi munkájához.
Roland Hernaez IMAF Jujutsu 8. Dan Kyoshi a francia Nihon Taijitsu stílus megalapítója (ez a Nihon Taijitsu nem japán stílus!) 5 éven keresztül volt az IMAF által megbízott főinstruktor, az IMAF-Hungary Jujutsu szekció szakmai vezetője. Roland Hernaezt 1994-ben egzotikus körülmények között kizárták az IMAF-ból. Ezáltal a francia Nihon Tai Jitsu vezetését és a vele való kapcsolatot Lázár László tanítványom és Vikartóczki Gusztáv (Kelemen Dojo volt tagja) vette át. Gratulálok az az óta elért magas övfokozatukhoz és üzleti sikereikhez. Megjegyzem, hogy Vikartóczki és Kalmár Lajos is erős érdeklődést mutatott a Lory féle irányzattal 1997-ben.
Siegfried Lory Sensei-t először 1994-ben majd 1997-ben hívtam Budapestre. Ő, is mint minden más nyugati mester képviselőt keresett saját BFAK stílusának Magyarországon. Ajánlásomra és a HBF elnöksége döntésére Mészáros István és Verő Sándor vette kézbe a BFAK magyar irányítását. Nagyszerű munkájuk eredményeképpen ma már magas 4. vagy 5. Dan fokozatot értek el S. Lory Sensei-nél.
Természetesen a fentieket kizárták, illetve önként elhagyták az IMAF szervezetét, ahol véleményük szerint nem volt további fejlődés, nem volt pozíció. Igaz ez által elvesztették japán Dan fokozatukat és tagságukat, de véleményük szerint kaptak mást, jobbat és többet.
Sajnálom, azt, aki elhiszi, hogy a franciák által alapított Nihon Tai Jitsu stílusnak, a Peter Browne Kenpo Jujitsu stílusnak, a BFAK Siegfried Lory által vezetett Jujitsu irányzatnak bármi köze is van a japán Budo-hoz, a japán harcművészetekhez és egyáltalán a japánokhoz.
Roland Hernaez Sensei, Peter Browne Sensei és Siegfried Lory Sensei régi jó Budo barátaim, sokat köszönhetek nekik, nagyszerű harcművészek. Tanításukat, barátságukat kellő tisztelettel szolgáltam és viszonoztam, de barátságukon kívül a munkájukhoz napjainkban már semmi sem köt. Igaz ők sem tartoznak az autentikus Japán Budo Kultúrához.
Mindig az volt a célom, hogy a szabad és független gondolkodású harcművészetekkel foglalkozókat a japán Budo irányában tereljem, ahol még senki sem járt rosszul. Egy biztos a japán Budo-ban nem lehet csalódni, de a nyugatiak által kitalált harcművészetek és vezetőik eddig nem nyújtottak hosszú távú sikerélményt.
Mindig azt mondtam a fent is említett volt tanítványaimnak: itt van az áhított nyugati nemzetközi kapcsolat és az önállóság, de vigyázz, hogy kezeled. Tanulj meg mindent tőle, amit lehet, de ne fogadj el tőle oklevelet, diplomát, Dan fokozatot és rangot! Abban a pillanatban, amikor Dan fokozatot és rangot kapsz tőle, abban a pillanatban elveszted, elzárod az utat, a lehetőséget a japánok felé. Senki nem nézi jó szemmel, hogy elhagytál egy japán szervezetet egy nyugatiért, ahol alig 5-6 év alatt a nyugatiaktól japános Yondan – Godan fokozatot kaptál. Ezt követően, amikor rájössz, hogy a nyugatiaknál nincs tovább, ismét megpróbálsz visszatérni a japánok berkeibe, ahol megpróbálod „beváltani” a nyugaton szerzett 4. vagy 5. Dan fokozatodat.
Sajnos igazam volt bár a látszatot még fenntartják, de már ismét keresik más irányba az utat, szeretnének ismét közelebb kerülni az autentikus japán Budo-hoz.
Szépvölgyi Géza Kyoshi
© Szépvölgyi Géza Kyoshi
Minden jog fenntartva!
A fenti cikk szerzői jogvédelem alatt áll.
