© Szépvölgyi Géza Kyoshi Minden jog fenntartva!
Az alábbii cikk kivonat, részlet „A klasszikus Japán Budo és Jujutsu a
magyarországi harcművészetek tükrében”; című Budo tanári szakdolgozat
anyagából.
Szerző: Szépvölgyi Géza Kyoshi
A magyarországi és a nemzetközi
Jujutsu és Sogo Budo versenyekről, és a hogyan továbbról …
Nyilt Levél
Tisztelt Harcművész, Tisztelt Olvasó!
Levelére válaszolva engedje meg, hogy közre adjam tapasztalataimat és észrevételeimet a Jujutsu (Jujitsu, Jiu-jitsu, stb.), a Sogo Budo, stb. versenyek elterjedésével, programjával és un versenyszabályával kapcsolatban, annak érdekében, hogy ezzel a leendő magyarországi versenyek jobb megértését és annak lebonyolítását elősegíthetem.
Sokan mondták, mi a gond a harcművészeti versenyekkel, hiszen a japánok is rendeznek ilyeneket. Nem ez nem igaz! A japánok soha sem rendeztek olyan jellegű versenyeket, amelyek az USA-ban és Európában kezdenek járványszerűen elterjedni, mint harci sport, vagy harcművészeti küzdősport versenyek.
Mindenki számára ismert, hogy a K1 japán „találmány” de még gondolatban sem jutott senkinek sem az eszébe Japánban, hogy a K1, a Sumo, Kendo, Karatedo, Budo stb, „versenyeket” sportnak, küzdősport versenynek, stb. nevezze vagy hírdesse.
Igaz, a japánok is rendeznek Jujutsu, Kobudo, Kendo, Judo, Karatedo és más klasszikus Sogo Budo rendszerek számára összejöveteleket – un. Butoku Sai-okat - , találkozókat – Rensei és vagy Embu Taikai-okat -, de ezeket a japánok soha sem nevezték és nem nevezik küzdősport versenynek, sportversenynek, sportbajnokságnak, Show Team-nak, Budo Show Gálának, stb.
Japánban, ezeket a nagy Budo találkozókat, összejöveteleket azért rendezik meg minden évben Kyoto-ban és Tokyo-ban, hogy az eltérő értékrendű klasszikus és tradicionális Japán Budo Kultúra irányzatok és stílusok örökségét állandóan életben tartsák, és közvélemény számára reklámozzák az ősi japán kultúrákat, hagyományokat, harcművészeti iskolákat és azok örökségét.
Tokyo-ban és Kyoto-ban az évente megrendezendő nagy Japán és nemzetközi Butoku Sai-n, Budo találkozókon a legkülönbözőbb klasszikus japán harcművészeti stílusok, Ryu-k (iskolák) mutatják be speciális szakmai programjaikat (technikai gyakorlataikat) és a minősítések (helyezések) eldöntése nem egy szubjektív pontozás (bírói döntés) eredménye. A döntési szempontok nem a versenysportok
szabályainak kevergetéséből vagy az un. versenybírák; baráti meghívásai alapján állnak össze.
A minősítésre jogosultakat (nevezzük most kivételesen „az un. bírói testületet”) két fő szempont megítélésében is igen nagy tapasztalattal bíró Sensei-kből állítják össze. A döntést hozók olyan kimagasló tudású harcművészek, akik nem csak a Japán Hanshi Kai tagjai, hanem a Japán harcművészeteknek híres és még élő legendái, akik minimum három különböző klasszikus japán Budo rendszer valamely stílusából kiemelkedő Budo Dan és rang birtokosai. Például az illető magas rangokkal és fokozatokkal rendelkezik a Kendo, az Iaido és a Kobudo stílusok valamelyikéből.
A minősítésre jogosult döntnökök („bírák”) számára az egyik ilyen mérlegelési szempont a látvány, a különleges ~JUTSU; (a varázslat, művészet) tehát egyszerűen kifejezve: milyen a művészi, a hagyomány hű az ősi előadásmód, koreográfia.
A másik szempont a különböző stílusok technikai gyakorlatainak értékelése. Nagyon fontos szempont a technikák bemutatásánál a klasszikus Bujutsu és a Kobujutsu etika. Tehát csak egy ember vagy pár kap elismerést minden rendszerben, független attól, hogy az adott Budo rendszerben hány stílus képviseltette magát.
Ez azt jelenti, hogy a minősítésre jogosult döntnökök nem tesznek különbséget stílus és stílus között. A döntő szempont, az ősi Bushido etika megjelenítése, az ősi technikák, a gyakorlatok hű kivitelezése és a legtökéletesebben bemutatandó gyakorlat.
Nincs első, második, harmadik, stb. helyezett. A győztes minden szempontból a legjobb, mint a régi Samurai időkben. Tehát csak a győztes érdemel jutalmat, a vesztes az nem. Nem vehet részt a vetélkedésben az, aki stílusában Renshi, Kyoshi, Hanshi cím birtokosa.
Ezek a nagy tudású minősítésre jogosult Sensei-k csak bemutatókat, demonstrációkat tarthatnak.
A minősített Budo harcművészeti rendszerek (időrendi sorrendben):
Sogo Budo kategória: (jelentése integrált harcművészeti rendszer)
o Jujutsu, (ez a helyes japán irat) /ide sorolják az Aikido-t és a Judo Kata-t is
o Kobudo (Iaido, Batto jutsu, Kendo),
o Karatedo (csak Kata, Kumite nem!),
o Kyudo-ban még nem rendeztek ilyen jellegű találkozót
A Kendo, Iaido és a Batto jutsu harcművészei, a Kobudo kategóriában indulnak megkülönböztetés nélkül. Azt hiszem ez teljesen érthető, és nem szolgál külön magyarázatra.
Tehát ez volt Japán, ahol az ilyen jellegű évente megrendezendő Budo Kata Világbajnokságon Nippon Jujutsu kategóriában kétszer is a II. helyet értük el egy közös gyakorlat kidolgozásával, tanítványaimmal.
Büszke voltam arra, hogy az első Budo Kata VB-n csak a tanítványom és én voltunk az egyetlen külföldiek. Azt hiszem a japánok között és Japánban ez nem rossz eredmény.
Az utóbbi években egyre jobban elszaporodtak a különbféle nemzeti és nemzetközi Budo és Jujutsu versenyek Japánon kívül, így Európa szerte is.
Elismerem, hogy ez egy nagy üzlet, és a Nippon Jujutsu nagy technikai repertoárjának köszönhetően rendkívül nagy az érdeklődés az ilyen események iránt.
Ez talán a mai változó világunkban így is lenne rendjén? Talán, ha nem rontjuk el.
Sajnálatos tény azonban, hogy sok esetben az ilyen jellegű versenyt rendezők, a
Jujutsu, Budo szakmai szempontok figyelmen kívül hagyásával olyan szabályokat teremtenek, amelyek a valódi Jujutsu-t teljesen tönkre teszik, átformálják, ezáltal a klasszikus japán Jujutsu megítélése a köztudatban helytelen irányban gyökeresen megváltozik.
Példa: A Franciaországban rendezett Jiu jitsu Világbajnokságon küzdés (Kumite) kategóriában, ha a két versenyző ütött rúgott, akkor az un Karate szabályok voltak érvényben, ha a versenyzők küzdés közben megfogták egymás ruházatát, leszorítottak, akkor a versenyben már az un. Judo szabályai váltak érvényessé.
Ezért az egyik versenyző sem tudott az ilyen szabályok miatt valósnak nevezhető un. Jiujitsu; gyakorlatot megvalósítani. Így a francia Jujitsu VB inkább egy európanizált judo-karate-kick box mix versenyre hasonlított.
Azt mondanom sem kell, hogy a japán harcművészek az ilyen versenyekre valamilyen okból nem kapnak meghívást, de ha kapnának is meghívást arra, akkor sem mennének el.
A Jujutsu ilyen jellegű versenyszabályai és megítélése távolról sem nevezhető Jujutsu versenynek, de még Jujutsu (Kumite: helytelen) Randori Waza-nak sem
A francia példán felbuzdulva sok európai országban, a franciákhoz hasonlóan és a helyi adottságoknak (Jujutsu tudásnak) megfelelően rendeztek és napjainkban is rendeznek Jujutsu-nak nevezett versenyeket. Sőt erre még külön világszövetséget is alakítottak, hasonlóan a magyar kezdeményezésű WKF példájára.
Sok ilyen jellegű versenyre kaptam meghívás, melyre tanítványaimmal együtt elmentünk, és sokszor részt is vettünk, veszünk rajta minden különösebb felkészülés nélkül. A meghívások oka egyszerű. Azon kevesek közé tartozom Európában, és hazámban az egyetlen, aki az elmúlt 20 évben kizárólag japán Jujutsu mesterek keze
alatt és Japánban tanulta, tanulja jelenleg is a klasszikus Jujutsu-t.
Ezeken az európai és világversenyeken tanítványaim eredményei önmagukért beszélnek.
1996 - 1997. Lauenburg Európa Kupa Kata verseny: Jujutsu Kata kategória: II. és V. hely páros Jujutsu Kata
2000 és 2001. Padova: Európa Bajnokság: Jujutsu Kata verseny: két I. két II. és egy III. helyezés
1996 - 2000. London és Manchester: Budo Kata Világ Kupa: Jujutsu Kata kategória: egy I. három III. és két V. Helyezés
A fenti versenyekről sok TV csatorna ad tudósítást és közvetíti ezeket a Budo Gálákat. Ez alól a hazai TV-k és más médiák sem kivételek. A hazai kommentátorok és harcművész-szakértők tapasztalatlansága, tudatlansága mutatja azt, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy mit látnak, és miről kellene beszélni. A riporter és a szakértő véleménye szerint az a Nippon Jujutsu, ami = az Önvédelemmel, ahol a Karate szabályok szerint ütnek, rúgnak és a Judo szabályok szerint dobnak, küzdenek a földön, fojtanak, feszítenek. Tehát a szakértő és a riporter véleménye az, hogy a Jujutsu nem más mint a Judo és a Karate keveréke.
Mivel a közvélemény előtt nem minden esetben ismertek a különböző harcművészeti irányzatok kialakulásának története, történelme, az ilyen riporteri és szakértői véleményeket el is hiszik, és később már nagyon nehezen lehet az igazságot megismertetni velük, mert azt nem fogadják el olyan hitelesnek, mint a riporter szavait, pedig az igazság teljesen más.
Ez a fajta téves megítélés és helytelen verseny szisztéma (gyakorlat) nagyon sokat árt a klasszikus japán Budo-nak, és a Jujutsu-nak nem beszélve ezek nagyfokú károsodásáról és helytelen megítéléséről.
A Japán Budo Kultúra a Világörökség része. Így minden formájában fokozottan védett kultúra.
Az 1998-ban a Tokyo-i Budo Világkongresszuson az alábbi döntés, megállapítás született a klasszikus Japán Budo és Jujutsu védelme érdekében.
1. A Budo rendszerek és stílusok nem sportágak, nem nevezhetőek sportnak.
2. A tagok kizárás terhe mellett engedély nélkül nem rendezhetnek semmiféle Budo, Jujutsu versenyt.
3. Azok az események, amelyet nem hivatalos japán szervezet rendez vagy
nem, ismer el (nem engedélyezett) az ott szerzett fokozatok, címek, a Japán Budo-ban nem elismertek.
4. Amennyiben a rendező egyén nem nevesíti a Budo rendszereivel, stílusaival az általa rendezett találkozót, eseményt, csak egyszerűen Martial Arts Kata Versenynek (harcművészeti formagyakorlat) vagy egyébnek hirdeti az már egy más a japán Budo-tól független esemény, de az már nem japán Budo és nem Jujutsu.
Rendben, kritizálni könnyű, de mi a megoldás!
Van megoldás? Igen, van!
A rendezők, japán engedély hiányában, az ilyen jellegű rendezvényeket ne a japán Budo Kultúra ismert neveivel, hanem egyszerűen, pl.: Országos vagy nemzeti vagy Nemzetközi Nyílt Szabad Stílusú Harcművészeti Formagyakorlat és Küzdő technikai Verseny stb. névvel hirdesse.
Egy ilyen megnevezés nem sérti azokat a résztvevőket sem, akiknek nem kimondottan eredeti japán harcművészetnek (Jujutsu-nak) nevezhető a stílusuk. A - szabad, nyílt - meghatározás lehetőséget ad a japán engedéllyel nem rendelkező rendezőnek, hogy más, saját stílusok, irányzatok is részt vehessenek a versenyeken.
Mivel egy klasszikus Japán Jujutsu és vagy Judo Kata, 5 percnél is tovább tart, ráadásul az európai Jujutsu társadalom 80 %-a nem is ismeri ezeket a japán Jujutsu Kata-kat (formagyakorlatokat), az alábbi módosításokat, illetve megoldásokat javaslom a ~ Jujutsu Kata (formagyakorlat) versenyekhez
1. Korosztályi és övfokozati tudásnak megfelelő vizsgaanyagból összeállítható, időhöz és technikai gyakorlatszámhoz kötött páros gyakorlatsor, tetszés szerinti előadásmódban, akár zenére is 1 percben.
2. A gyakorlatokban jól felismerhetők legyenek a technikai megoldások, határozott megvalósítások, klasszikus mozgásanyag és az etikai forma.
3. A versenyző ne mutasson be olyan gyakorlatot, amely jóval meghaladja a
tudásszintjét, amely akrobatikus jellege miatt nem igazán a stílusához illő.
4. A gyakorlat nem válhat cirkuszi, koreografált színpadi bemutatóvá.
5. Páratlan bírói létszám (3 vagy 5 fő), aki 5-től 10 pontértékkel határozza meg a helyezést.
A rendezőknek, az edzőknek és a versenyzőknek a legnagyobb gondot az un. Kumite és a Randori lebonyolítása és szabályrendszere okozza. Erre is van megoldás.
Jujutsu Randori Waza versenyhez az integrált irányzatú versenyeken nem használható, helytelen a Kümite (küzdés) és a Randori megnevezés. Helyes a Randori Oyo Waza a - szabad stílusú technikákat alkalmazó nyílt küzdelem - megnevezés használata.
A rendező a jelentkező versenyzők stílusainak ismeretében állapítja meg a szabályokat, melyek nem bonthatók fel Karate Kumite és Judo Randori küzdelmi formákra.
A szabad gyakorlatok alkalmazása nem szűkíti le a technikákat és kreatívvá teszi a versenyzőt. Így minden résztvevő stílustól függetlenül, könnyedén felkészülhet és szabadon választhatja meg küzdőgyakorlatait. Így mindenki jól tud alkalmazkodni a versenykiíráshoz.
A küzdelemben egyértelműen alkalmazható az ütés, rúgás, fogás, dobás, leszorítás,
fojtás, feszítés technikája. Az aktívabb, jobb technikai elemeket alkalmazó versenyző jut tovább, többségi bíró döntéssel. A bírói döntés nem vitatható.
A rendező egyéni felelőssége, joga olyan döntést hozni (ha ért hozzá!), hogy a biztonságos és sérülésmentes verseny érdekében mennyire és milyen szinten szabályozza, korlátozza a gyakorlatok végrehajtását (pl: ütések, rúgások, feszítések, stb.), de ez a szabályozás nem mehet a technikai megoldások kárára! A módosításokat a bírói karral egyeztetni szükséges és időben az edzők, versenyzők tudomására kell, hozni a felkészülés érdekében.
Nagyon tanácsos mellőzni a karate és a judo versenyeken alkalmazott pontozási szabályok szerinti minősítést a versenyzők technikai gyakorlatának értékelésénél. A mérkőzés vezetése, a győztes megnevezése a levezető bíró kezében van, akinek döntését segítik a többi bírák.
A verseny komolyságának, a rendezők szakmai munkájának, a bírák szakmai megítélésének sarkköve lehet a jó szervezés, a hiteles objektív döntés vagy a pontozási rendszer a Kata-k gyakorlatában.
De nem kelt pozitív megítélést, egy karatéban és egy Judo-ban járatos két versenyző küzdelmének különbféle stílusú pontozásos megítélése és annak Jujutsu Randori verseny eredményeként való kihirdetése. Ez cirkuszi mutatvánnyá alacsonyítja az
egész versenyt.
A bírói team lehet ua., mint a ~ Jujutsu Kata versenynél. A mérkőzés idejének meghatározása (2 vagy 3 perc?) a rendező feladata, aki figyelembe veszi, hogy a küzdelmi idő mennyire veszi igénybe a versenyzőket és azzal leköthető-e a nézők figyelme. A fenti versenyszabályozásokkal volt szerencsém, Japánban a Hanshi Kai előtt minden elismerést és támogatást kivívni.
Az általam létrehozott fenti szabályok szerint, lehetőségem volt Mexikóban, Portugáliában, Ausztriában és Ukrajnában és Marokkóban meghívás alapján ilyen jellegű verseny lebonyolítását segíteni, és mint vezetőbíró azt vezetni elismeréssel.
Az észrevételem, kritikám és segítő javaslatom mely a nemzetközi gyakorlatban ismert és bizonyított itt van a kedves olvasó előtt.
Használják és alkalmazzák, ahogy jónak látják. Nem kötelező emiatt engem udvariasságból meghívni, de mindenkinek szívesen segítek a jó rendezés és a magas szakmai színvonal lebonyolítása érdekében
A kedves Olvasó higgye el a tények birtokában, hogy ennek a módszernek alkalmazása biztos sikert, hoz a klasszikus Jujutsu-nak, a Japán Budo-nak, továbbá azoknak is, akiknek nincs versenyzési lehetőségük a Sportban, de itt kamatoztatni tudják tudásukat, ez által a harcművészetek tábora, rajongói és szponzori támogatottsága növekszik.
Nyernek a rendezők a van TV, sajtó és reklám lehetőség.
Tehát ez csak tiszta nyeremény mindenki számára. Ilyen formában azok is napfényre kerülnek, akik az általuk rendezett versenyeken megfelelő tanácsadói támogatás hiánya miatt nem érték el a megfelelő japán Budo-ban elvárható színvonalat.
Remélem észrevételeim és javaslataim alkalmazóit, továbbfejlesztőit eljuttatják majd a megértés, az egymás iránti kölcsönös tisztelet, a tanulás, a továbbfejlődés
útjára, vagyis a valódi Budo-hoz.
Sok sikert kívánok az ilyen jellegű kezdeményezés lebonyolításához. Senki se hezitáljon, tegye magáévá a már bevezetett javaslataimat és ötleteimet.
Várom javaslataikat, szívesen segítek, ha erre bárkinek igénye van.
Budo üdvözlettel:
Szépvölgyi Géza Kyoshi
© Szépvölgyi Géza Kyoshi
Minden jog fenntartva!
A fenti cikk szerzői jogvédelem alatt áll.
